Mérőhely szabványosítása
Szabványos mérőhelyről mikor is beszélhetünk? Mikor szabványos egy mérőhely?
Szabványos mérőhelyről akkor beszélhetünk, ha az MSZ 447-2019 és az ELMŰ szabályzatnak megfelel a mérőhely és annak környezete.
Most sem jutottunk laikusok számára kielégítő válaszhoz. Most egy kicsit beleássuk magunkat a szabványos mérőhely fogalmába. Remélem segíteni fog önöknek ez a kis írás tisztába tenni röviden mi is az a szabványosítás.
De mikor kötelező szabványos mérőhely?
– Új mérőhely kialakítása esetén,
– ha a Műszaki Gazdasági Tájékoztatóba le van írva, vagy
– 1 éven túl kikapcsolt a mérőhely esetén.
Már a nevében is benne van „Szabványosítás” ebből a szóból már sokan sejtik, hogy bizony itt komoly dolgok fognak történni. És ezt alá bírom támasztani! Ahogy előzőekben már írtam itt komoly igazodás van a mérőhelyek kialakításánál egy szabványnak, sőt ez az alapja munkaterületünknek ez a szabvány adja meg, milyen műszaki követelményeknek KELL megfelelni mérőhelyeinknek! Mivel sokfajta csatlakozási mód létezik pl.: családi házaknál légvezeték, földkábel ebből kifolyólag sok szabványos módszer létezik. Ebből kifolyólag teleírhatnék kapásból 40-50 oldalt, amit most nem teszek, inkább nézzünk egy életszerű példát társas házi környezetből..
Táras házaknák a felszálló méretlen hálózatról kell szabvány szerint megkövetelt vezetékkel leágazni a mérőhely felé. Ez a vezeték 10mm2 keresztmetszetű elemi szálakból összeálló, sodrott, RÉZ vezeték, megmunkált végein érvég hüvellyel préselt kialakítás. A ház méretlen hálózatára ELMŰ által engedélyezett kötőelemmel lehet csatlakozni, melyek megtalálhatók a szolgáltató honlapján. Tehát már csatlakoztunk a ház méretlen vezetékhálózatához, már a leágazó vezetékünk is be van húzva a süllyesztett MüI36 védőcsőbe aminek vége egy 100×100-as dobozban végződik a mérő tokozat alatt. Most el kell helyeznünk a rendszer engedéllyel rendelkező mérő tokozatot. Ez egyszerűen nem más mint egy műanyag doboz melybe a mérő fejet be lehet építeni és kívülről, belülről le lehet plombálni, ez a kettős plombálhatóság követelménye. Utolsó előtti folyamatként a mért fővezetéket fogjuk elhelyezni. Itt már nem annyira szigorú a szabvány elhelyezés tekintetében és itt már nem is az MSZ 447-2019 szabvány érvényes, hanem az MSZ HD 60364 szabvány lép be, ez már létesítéssel is foglalkozó sztenderd megoldásokat javasol, melyeket előszeretettel követünk is. Visszakanyarodva a mért fővezetékre, ezt a fogyasztó fő elosztóig visszük falon kívül, vagy lesüllyesztve (igény szerint, építészeti adottságoktól függően) ugyan azzal a keresztmetszetű vezetékkel, mint amivel a méretlen fővezeték ki lett alakítva, 10mm2 keresztmetszetű elemi szálakból összeálló, sodrott, RÉZ vezeték, megmunkált végein érvég hüvellyel préselt kialakítás.
Utolsó folyamat a fogyasztó fő elosztó kialakítása. A mért fővezetéket ide érkeztetjük meg. Kialakítjuk az elmenő áramköröknek a túláramvédelmét vezetékek keresztmetszetéhez igazítva, elhelyezzük a hétköznapi nyelven FI relének hívott áram-védőkapcsolót, mellyel tökéletes védelmet tudunk biztosítani ingatlanába.
Körülbelül így néz ki egy szabványosítási feladat társas házi környezetben.
Remélem tudtam egy kicsit segíteni.
Bersnág Alajos
egyéni vállalkozó, E.ON-ELMŰ regisztrált és ajánlott villanyszerelő
mobil: +36 20 208 5858
e-mail: info@villanyora.com
web: https://villanyora.com/